(Szombathely, 1967)

Szabolcsi Bence-díjas zenetörténész, tanár, Hubay Jenő Társaság alelnöke, a Hubay Alapítvány és a Magyar Liszt Társaság budapesti elnöke.

A szombathelyi konzervatóriumban zongora, orgona és zeneelmélet tanszakon végzett, majd Budapesten a Zeneakadémián 1990-ben karvezetői és zenetanári, 1995-ben zenetörténészi diplomát szerzett. 1995 és 1998 között az egyetem doktori iskoláját látogatta. Az 1980-as évek végétől az Erkel Művészegyüttes betanító karnagya volt, kórusokkal szerepelt zongora- és orgonakísérőként. 1994 óta a Zenetudományi Intézet kutatója (a Legújabbkori Zenetörténet Osztály, 2002-től a Dohnányi Archívum, 2009 óta a Zenetörténeti Múzeum munkatársa). Szakterülete a 19. és 20. század magyar zenetörténete. Előadásokat tartott, ill. cikkeket és könyveket írt többek között a magyar hegedűiskoláról, Lisztről, Erkelről, Hubayról, Dohnányiról, Bartókról, Kodályról, Farkas Ferencről és Szokolay Sándorról. Európa szerte harmincnál több zenei kiállítást készített Brüsszeltől Moszkváig és Oslótól Rómáig. Zenetörténetet tanított 1998-tól 2002-ig a Debreceni Egyetemen, emellett 1995-től 2016-ig Budapesten a Bartók konzervatóriumban. Az elmúlt másfél évtizedben több száz koncertet rendezett a Zenetudományi Intézetben, ill. a Zenetörténeti Múzeum kiadványait szerkesztette.