Szakonyi Károly

(Budapest, 1931. október 26.–)

Kossuth-díjas és József Attila-díjas író, drámaíró, dramaturg, a Nemzet Művésze. A Digitális irodalmi Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia alapító tagja.

Magyar-népművelő szakra járt az egyetemre Szabó Istvánnal, Kertész Ákossal. 1963-ban került a Nemzeti Színházhoz dramaturgiai ösztöndíjasként. Ekkor írja első drámáját, az Életem, Zsókát. Ettől kezdve élete a színház világához kötődik. 1966-ig a Nemzeti Színház, 1975-től 1978-ig a Miskolci Nemzeti Színház, 1982-től 1988-ig a győri Kisfaludy Színház, 1989-től a pécsi Nemzeti Színház, 1993-tól a debreceni Csokonai Színház dramaturgja és címzetes örökös tagja. 

Elbeszélései, regényei mellett sorra mutatják be drámáit, tévéjátékait, színpadi adaptációit. Gyakran hangzanak el rádiójátékai, és a hetvenes évektől kibontakozik gazdag tárcaírói munkássága.

Rendkívül tevékeny az irodalmi élet szervezésében is. 1977-től 1982-ig a Kortárs, 1989–1991-ben az Új Idő szerkesztőbizottságának, 1990–1991-ben az Új Írás Tanácsadó Testületének a tagja, 1993-tól a Lyukasóra címzetes kiadója, szerkesztőségi tagja.

1962-ben vették fel a Magyar Írók Szövetségébe és az Irodalmi Alapba; a hetvenes évek elejétől az Írószövetség választmányában, majd a drámai szakosztály vezetőségében tevékenykedett, az utóbbi években annak elnökeként. 1996–2013 között és 2023-tól a Magyar Művészeti Akadémiának, valamint máig tagja a Francia Drámaírók Szövetségének (Société des Auteurs et Compositeurs Dramatique).