Az MMA Kiadó újdonságai a 97. Ünnepi Könyvhéten

2026. június 11. 10:00

Vörösmarty tér

ÉRTÉK MINDEN OLDALON

Az MMA Kiadó könyvheti újdonságai

 A 2026. június 11. és 14. között megrendezésre kerülő 97. Ünnepi Könyvhétre hat újdonsággal készül az MMA Kiadó – közte több igazi kuriózummal!

A méltán népszerű Pars pro toto-sorozat részeként a Hogyan írjunk regényt? című kötet Mario Vargas Llosa és Miguel de Unamuno egy-egy esszéjét tartalmazza. Témájuk a regény – egy-egy saját regényük – születése. A spanyol Unamuno számára az alkotás menekülést, megváltást jelent a száműzetés mindennapjaiban, és miközben képzelt regényhősét szembesíti az élet kihívásaival, a maga kétségeire keresi a választ, ahogy egész életében tette. A 2010-ben irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett perui Vargas Llosa ezzel szemben azt mutatja be – visszatekintve ifjúságának kalandokban gazdag időszakára –, hogy ebből az élményhalmazból hogyan születik meg egy regény, tétovázások és bizonytalankodások során hogyan válik egy elhivatott fiatalember íróvá. Ezek a részben az alkotással, az írói-értelmiségi léttel, egy irodalmi alkotás megszületésével kapcsolatos elmélkedések kapcsolják össze a két szöveget, izgalmas kalandozást kínálva az olvasónak a két szerző „műhelyében” és gondolataiban.

Ha már regény: a Jézusfaragó ember, A sibói bölény, az Uz Bence vagy a Madéfalvi veszedelem vitán felül a határon túli magyar irodalom autentikus gyöngyszemei. Szerzőjük, Nyirő József viszont közéleti-politikai szerepvállalása okán annál ellentmondásosabb alakja kánonunknak: rajongói és ádáz ellenzői hajthatatlannak tűnnek megítélésében. Lakatos Mihály, az életmű alapos ismerője és kutatója kötetében az emblematikus művek elemzése mellett az életút legmeghatározóbb mozzanatainak feltárásával igyekszik eloszlatni minden olyan tévhitet, amely a művek recepciójára is jelentős hatást gyakorolt.

Tévhitek jócskán övezték a népi mozgalom évtizedeit is, bár mára inkább „csöndes szunyókálás, az izgalommentes szócséplés és kongó érdektelenség veszi körül”. Papp István, a középnemzedék egyik legkiválóbb történésze szavai ezek, akinek válogatott esszéit, tanulmányait, portréit, mini szociográfiáját Eszmék újratöltve – A magyar politikai gondolkodás alakjai Eötvös Józseftől Tamás Gáspár Miklósig címmel publikálja az MMA Kiadó. Az igényes összeállítás legnagyobb erénye – a számtalan említésre érdemes és eszméltető írás mellett – az az attitűd, amellyel Papp minden ember közös felelősségének nevezi a humánus kíváncsiságot és az együttérző, szeretetteljes megkérdőjelezést: eszméink újratöltését.

Az MMA Kiadó több kiváló szerző œuvre-jének teljes, kritikai igényű publikálását vállalta fel az elmúlt években. Ezek közül új darabbal gazdagodik mind a Cs. Szabó László-, mind a Grendel Lajos-sorozat.

A nyugati emigráció legkiválóbb esszéistájának Cs. Szabó Lászlónak Csak bűnrészes címmel összegyűjtött önvallomásai és interjúi, bár mindkét műfajjal kapcsolatos fenntartásainak hangot ad bennük – „Akármennyire őszinte az ember, mégis kacér a kép, még a kegyetlen is.” –, még az életműben igen jártas olvasók számára is adhatnak új olvasati lehetőséget. A most közreadott válogatás Cs. Szabó László Hűlő árnyékban és Két tükör közt című kötetének szövegein alapszik. A címmé emelt szerkezetet a szerző mind egyéni sorselemzésére, mind a „század tanúja”-ként szűken és tágabban értett közössége, közösségei kontextusában használja. Önvizsgálat ez, de egyben kiáltvány is: a protestáns erkölcs nevében számon kérni a talentumokat – nem a kitűnőség, hanem az alázat és szolgálókészség mércéjével mérve az embert. Az első szakaszban közölt írások változó műfajú önvallomások, bár szerzőjük rögvest kétségének is hangot ad: „mind jobban gyanakszom a műfajra. Akármennyire őszinte az ember, mégis kacér a kép, még a kegyetlen is.” A második szakasz beszélgetéseit bevezető és értelmező írás az egyéniség súlyának megváltozásával magyarázza, hogy számára az angol mentalitás, az önmagát távolságtartó iróniával szemlélő és interpretáló megnyilatkozó a példa, személyesen pedig a Magyar Néző és a Magyar Peregrinus vállalt szerepe.

Grendel Lajos Visszatalálni címen sajtó alá rendezett cikkei, esszéi és tanulmányai (jövőre érkezik a második, ’91 utáni válogatás) nélkülözhetetlen kiegészítései a Grendel-életműnek: feltárják az epikai művek mögött álló elemző, vitázó, értelmező és közösségéért felelősséget érző szerző gondolkodásmódját. A Tóth László szerkesztésével induló Grendel Lajos-életműsorozat legújabb darabja– immár Filep Tamás Gusztáv gondozásában – az 1966 és 1991 között született írásokat gyűjti egybe, köztük számos olyan szöveget, amely eddig soha nem jelent meg könyv alakban.

    A kötet nem pusztán irodalomtörténeti dokumentum, hanem egy gondolkodói pálya alakulásának lenyomata is. A fiatal szerző első publikációitól az 1970-es és 1980-as évek kritikai elemzésein, kisportréin, közművelődési jegyzetein és irodalmi tárgyú tanulmányain át a rendszerváltozás éveinek közéleti megszólalásaiig követhető benne Grendel szemléletének formálódása. Írásaiban az esztétikai értékközpontúság soha nem válik el a közösségi felelősségtől: a csehszlovákiai magyar irodalom, a kisebbségi lét, a kulturális önismeret és a társadalmi változások kérdései egymást megvilágítva jelennek meg.

Az idei Könyvhétre az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet és az MMA Kiadó közösen jelentette meg A magyar fotóművészet háromszáz alkotója című grandiózus albumot. A magyar fotó első formátumos alkotóitól a kortárs művészekig ívelő, a pályájukat és főbb műveiket nem kronologikusan, hanem a művelt terület, alkalmazott technika vagy művészi magatartás szerinti fejezetekben tárgyaló esszéisztikus fotótörténet a művészportrék mellett hatszáz fotón és értelmező, kontextusteremtő írásokon keresztül hozza közel a magyar fotóművészet múltját és jelenét az érdeklődőkhöz. Feltesz és megválaszol olyan kérdéseket is, mint hogy mitől válik egy fotó műalkotássá, a fényképezés a valóságleképezés vagy valóságteremtés gesztusa-e, csak azt lehet-e lefotózni, ami ott van a kamera előtt, illetve létezik-e moralitás a fotográfiában. De mi is A magyar fotóművészet háromszáz alkotója? Enciklopédia? Lexikon? Antológia? Egyik sem – de kicsit mindegyik. Mi a küldetése? Ismeretterjesztés? Kánonképzés? Kánonkorrekció? Több is, kevesebb is ezeknél. Ami bizonyos: minden korábbinál szélesebb horizontú, attitűdformáló, évtizedes viszonylatban is releváns munka – a tudatos látás mestereinek munkája –, amelynek lapozgatásában öröm elmerülni.

 Az idei Könyvhéten az MMA intézménycsalád másik két tagja, a Műcsarnok és a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ is jelen lesz az 54. standon.  

 AZ MMA KIADÓ KÖNYVHETI PROGRAMJAI (53-as pavilon)

JÚNIUS 12., péntek

15:00 – Papp István dedikálja az Eszmék újratöltve c. kötetét https://fb.me/e/9uqBImsUR

17:30 – színpadi beszélgetés A magyar fotóművészet háromszáz alkotója c. könyvről (Bán András, Kincses Károly, Csáji László Koppány, Haris László) https://fb.me/e/kgpt603d8

18:00 – Bán András, Kincses Károly dedikál https://fb.me/e/84V5Ho0pa

JÚNIUS 13., szombat

11:00 – Kovács Ágnes dedikálja a Szín-kép-elemzés c. kötetét https://fb.me/e/9PXDrzNrS

11:30 – Skardelli György dedikálja SK c. életműalbumát https://fb.me/e/71dUj37Ww

14:00 – Molnár Éva dedikálja a „Mámorom a testvériség” c. Balaskó Jenő-emlékkötetet https://fb.me/e/jQSurAZPW

15:00 – A. Szabó Magda dedikálja a Talpra, magyar! – 1956 és a magyar színház, valamint a Gara László emlékezete c. köteteket https://fb.me/e/5ZqEYiVKw

16:00 – Lakatos Mihály dedikálja Nyirő József c. kötetét https://fb.me/e/4mxPQMUrI